Hogyan növelhető a fizetési jóváhagyási arány?

A szerencsejáték-ágazatban a kártyás befizetések jóváhagyási aránya sok piacon elmarad más e-kereskedelmi ágazatokétól. Ennek oka részben az, hogy a kibocsátó bankok magasabb kockázatúnak kezelik a 7995-ös kereskedői kategóriakódot, részben pedig az, hogy a pénztár beállításai ritkán követik a játékosok valós fizetési szokásait. A jó hír: az okok nagy része mérhető és kezelhető.

1. Az elutasítások szétválogatása

Az első lépés nem új szolgáltató bevezetése, hanem a meglévő adatok rendezése. Az elutasításokat érdemes legalább négy csoportra bontani:

• Kibocsátói (soft) elutasítás – például „do not honour”, amelyet a bank kockázati szabálya vált ki; ezek egy része megfelelő újrapróbálkozással vagy más útvonalon sikeres lehet.
• Végleges (hard) elutasítás – lejárt vagy letiltott kártya, hiányzó fedezet; ezeket nem szabad automatikusan újrapróbálni.
• Hitelesítési hiba – a 3-D Secure folyamat megszakad vagy sikertelen.
• Saját szabály szerinti elutasítás – a csalásmegelőzési vagy a felelős játékra vonatkozó szabályok állítják meg a tranzakciót. Ez szándékos, és nem cél csökkenteni a hatékonyság rovására.

Ha a szolgáltatók eltérő kódrendszert használnak, egy közös leképezési táblával egységesíthetők. Enélkül a riportok összehasonlíthatatlanok maradnak.

2. Útvonalválasztás és tartalékút

Ha több elfogadó partnere van, a tranzakciók irányítása kártyatípus, kibocsátó ország és összeg szerint jelentős különbséget hozhat. Egy kibocsátói elutasítás után a második útvonalon való próbálkozás csak akkor indokolt, ha a kód ezt megengedi, és a kártyatársasági szabályok nem tiltják az ismételt beküldést. A túl agresszív újrapróbálkozás díjat és bizalomvesztést okoz.

3. A hitelesítés mint konverziós lépés

Az Európai Gazdasági Térségben az erős ügyfél-hitelesítés kötelező. A kérdés nem az, hogy legyen-e, hanem hogy mennyire gördülékeny. Érdemes megnézni, hány játékos esik ki a banki alkalmazásra váltásnál mobilon, és hogy a szolgáltató továbbítja-e a hitelesítéshez szükséges adatokat a kibocsátónak.

4. Helyi fizetési módok

Sok piacon a játékosok elsősorban azonnali átutalással, e-pénztárcával vagy helyi fizetési rendszerrel fizetnek. Ha a pénztár csak kártyát kínál, a jóváhagyási arány javítása helyett az a hatékonyabb lépés, hogy a megszokott mód megjelenjen. Ez egyúttal a kifizetéseket is gyorsíthatja.

5. A pénztár mint termék

A legtöbb megszakítás nem a banknál, hanem a pénztár képernyőjén történik: hosszú űrlap, nem egyértelmű hibaüzenet, elrejtett fizetési mód. Egy egyszerű tölcsérmérés – pénztár megnyitása, mód kiválasztása, adatok megadása, hitelesítés, sikeres befizetés – megmutatja, hol érdemes először beavatkozni.

Mit érdemes heti szinten figyelni?

A jóváhagyási arányt módonként, országonként és szolgáltatónként; az első befizetés sikerességét külön a visszatérő játékosokétól; a hitelesítési lemorzsolódást; valamint a visszaterhelések arányát. Ez utóbbi azért fontos, mert a jóváhagyási arány növelése nem mehet a csalásmegelőzés rovására.

Ha szeretné, hogy átnézzük a saját pénztártölcsérét és elutasítási adatait, írjon nekünk – az első egyeztetésen megmondjuk, milyen adatokra lesz szükség.